a t-mobile remek fizetős wifi szolgáltatást nyújt germániában,
látszólag unsecured wifi network, de egy autentikációig csak a várárlás oldalára lehet eljutni vele, az ilyen cuccokat mindenki unalomig ismeri már, valamiért mégsem mindenkinek triviális, pont az ilyen egyszerű, de hasznos megoldást hiányoltam például az operából - a hotelben és a környékén négy vagy öt ilyen wifi fogható.
az árképzésen viszont elcsodálkoztam. lehet venni két órát 10 euróért vagy 30 napot 30 euróért. átmenet nincsen, rohadjál meg.
vettem egy harminc naposat erre a három napra, ha valaki jön németországba a következő 29 napban és 14 órában, az szóljon, csak ajánlani tudom. a szolgáltatás weboldalára a letöltések közé előzékenyen felraktak még egy vpn klienst is, nem mintha lenne gyakorlati haszna, de a szolgálatkészség mindig jól jön a szolgáltató szektorban.
egy dologra viszont jó ez a mostani workshop. lassan kezdem tisztán látni az okát annak, hogy nyáron, amikor ment az employee evaluation survey, akkor miért csak a vállamat tudtam vonogatni annál a kérdésnél, hogy hogyan képzelem el a cégnél a jövőmet közép- és hosszútávon. többen a kollégák közül rávágták, hogy innen szeretnének nyugdíjba menni, akadt olyan is, aki egyenesen a CEO székét célozta be,
ez az ember némi italozás után szereti megosztani a közzel pár életbölcsességét, mint például hogy kétféle ember van: akiket bármikor, örömmel megölne és akiket azért csak szomorúan, pityeregve tudna megölni, mert azért kedveli őket valamilyen szinten,
én akkor simán azt gondoltam, hogy ez egy hülye kérdés. ma viszont azt gondolom, hogy nem tudom elképzelni a cégnél magam pár év múlva. so sad, so bad.
Tags: Deutschland, fizetős wifi, meló, wifi
beleszól