és ha már telihold,
nem állhatom meg megjegyezni, hogy amennyire őszintén be tudtam szarni gyerekkoromban az alfa holdbázistól, annyira jókat röhögök rajta mostanában.
a tegnapi részben például Martin Landau meg a szakállas nő (barkója van frankón, meg olyan szemöldöke, ami ma már puncicsíknak is erős túlzás lenne) leszálltak egy kisgazda-bolygóra, ahol a növények átvették az uralmat, és miután letéptek két levelet, vendettát mondtak ki rájuk.
a vendetta gyakorlati lebonyolítására a növények a korábbi sikertelen vendetták túlélőit kérték fel, így Martin Landaut és a szakállas nőt egy halálmetálos (vélhetőleg slipknot-rajongó), egy kőbányai hajléktalan és egy egyenes vonalú haladásra képtelen, két lábon járó, begombázott rántotta követte az egész epizódon keresztül.
az egész valahogy a scooby doo című rajzfilmsorozatra emlékeztetett, amiben négy csípőficamos hippi a rángatja ide-oda világ legostobább kutyáját és olyan hülyeségeken szívják hólyagosra magukat, amit egy fűszálnak sem lehetne beadni.
Tags: filmmúzeum, kult

beleszól