Tag Archives: jóság

(via gonosz)

és:

Tags: ,

az mangalicatepertőről

hát a mangalicatepertő az bizony nagyon finom.

annyira eszméletlenül finom, hogy bár derekasan végigettem a teljes aznapi sort (közbevetem: csütörtökön ettem végig, de úgy, hogy legközelebb lényegében szombaton délben vettem magamhoz rendes ételt - előbb egészen egyszerűen nem volt rá szükség), ebédre a tökéletes marhahúslevest és a mennyei borjúpaprikást nokedlivel, aztán este a költeménybe való, kemencében és cserépben főtt töltött káposztát, majd második vacsorafogásként a kemencében sült omlós és illatos, teljesen hibátlan és lenyűgöző kacsaszárnyakat, a nap csúcspontja nekem mégis a vacsora előétele volt, a szintén kemencében sütött kenyérlángos, kapros-fokhagymás tejföllel leöntve, saját zsírján jól átpirított mangalicatepertővel bőven megszórva.

mangalicatepertő. kell!

ez az élet, vendelin fiam.

és tényleg, a jó isten áldja meg István gazdát is meg a szakácsát is, akinek férfi létére is megcsókolnám a kezét simán, a Tuba tanya a földi mennyország, ugyanazt tudják élőben, mint a Szindbád-Latinovits a Krúdy-Huszárik filmben, amit én legalábbis mindig pislogás nélkül, szájtátva, korgó gyomorral nézek végig, ha hatszázadjára, akkor is.

Tags: , ,